Gépjármű biztosítások (KGFB, casco)

KGFB – Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A KGFB mozaikszó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rövidítése, és mint a neve is mutatja, nem választható biztosítási forma. Kötelező biztosítással minden forgalomban lévő gépjárműnek rendelkeznie kell (személy- és teherautó, motorkerékpár, rendszám nélküli robogó, utánfutó, lakókocsi, egyes esetekben elektromos roller).

Mire nyújthat megoldást?

A kötelező felelősségbiztosítást a 2009. évi LXII. törvény szabályozza. Alapvető célja, hogy a biztosító helyettünk, az általunk másoknak okozott károkat térítse meg. GFB nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban; ellenkező esetben súlyos bírságokkal számolhatunk, és a véletlenül okozott kárt saját zsebből kell fizetnünk.

  • A MABISZ Kártalanítási Számla megtéríti a KGFB nélkül közlekedők által okozott károkat, de később behajtja az összeget.
  • A biztosítást az üzemben tartó nevére kell megkötni (nem feltétlenül a tulajdonos).
  • Ideiglenes forgalomból kivonás alatt a biztosítás szüneteltethető; újbóli forgalomba helyezéskor ismét élő biztosítással kell rendelkeznie.

A bonus–malus rendszer

Olyan bónuszrendszer, amely a gépjárművezetők kármentes vagy károkozó múltját díjkedvezménnyel vagy díjemeléssel honorálja, illetve bünteti. Célja a biztonságos, felelősségteljes közlekedés ösztönzése.

Bonus–malus kisokos

A fokozatok felépítése:

  • Malus kategóriák: M4, M3, M2, M1
  • Alap kategória: A00
  • Bonus kategóriák: B1–B10

Új biztosítás (vagy új jármű) esetén A00-ból indulunk, innen a kármentes vagy kárt okozó évek alapján lépünk feljebb (bonus) vagy lejjebb (malus).

A besorolás változása – kármentes évek

Ha egy biztosítási év kármentes, a következő évben egy kategóriával feljebb lépünk. A magasabb bonus fokozat általában kedvezőbb díjat jelent (mértéke biztosítónként eltérhet).

Példa:

  • 1. év: A00 → kármentes → B1
  • 2. év: B1 → kármentes → B2
  • 3. év: B2 → kármentes → B3
  • … egészen B10-ig (jelentős díjkedvezmény)

Károkozás hatása – malus fokozatok

Ha a biztosító kifizetést teljesít a mi hibánkból okozott kár miatt, rosszabb besorolásba kerülünk. Egy kár jellemzően két fokozatnyi visszaesést jelent; több kár esetén nagyobb is lehet.

  • Példa: B5-ből egy kár → B3
  • Két kár egy évben → akár B1
  • Tartós, ismétlődő károkozás → malus (M1–M4), jelentős díjemeléssel

Bonus–malus átvitele biztosítóváltáskor

  • A besorolás az üzemben tartó személyhez kötődik (nem a járműhöz, nem a biztosítóhoz).
  • Biztosítóváltáskor a régi biztosító igazolást ad, ezt az új biztosító figyelembe veszi.
  • Ha az igazolás késik, ideiglenesen A00-t állapíthatnak meg; beérkezés után visszamenőleg módosítják.

Különleges esetek

  • Több jármű: mindegyik külön besorolással rendelkezik.
  • Eladás és új vásárlás: a megszerzett bonus átvhető az új szerződésre.
  • Közös tulajdon: csak az üzemben tartó bonus–malusa számít.
  • Öröklés: az elhunyt bonus nem öröklődik; az örökös A00-ból indul, kivéve, ha korábban ő volt az üzemben tartó.
  • Céges autók: a besorolás a vállalkozás nevére szól; nem vihető át magánszemélyre (és fordítva sem).

CASCO

A casco önkéntesen köthető gépjármű-biztosítás, amely a saját autóban keletkezett károkat téríti – függetlenül a felelősségtől. Kiegészíti a KGFB-t, amely csak a másik fél kárát téríti.

Kinek ajánljuk?

  • Személyautó, kisteherautó, motorkerékpár stb. esetén, ha a jármű üzemben tartott és forgalomban van,
  • nem túl öreg (biztosítótól függően jellemzően 10–15 év korhatár),
  • érvényes műszaki vizsgával rendelkezik.

Mire nyújthat megoldást?

A casco a tulajdonost védi anyagi veszteségtől sérülés, lopás, rongálás vagy totálkár esetén. Fedezheti például:

  • Saját hibából eredő baleseti kár (pl. nekiütközünk egy oszlopnak)
  • Lopás, jármű eltulajdonítása
  • Rongálás, vandalizmus
  • Elemi károk (jégverés, vihar, villámcsapás, árvíz, földrengés)
  • Üvegkár (szélvédő, oldalablak)
  • Vadkár (pl. szarvassal, őzzel ütközés)

Bonus–malus a cascónál

Nem minden biztosító használ klasszikus bonus–malus rendszert, de:

  • Kármentes időszak után adhatnak kedvezményt (bonus),
  • kárkifizetés után emelkedhet a díj (malus), vagy elveszhet a kedvezmény.

A részletek biztosítónként eltérnek.

Kárrendezés menete

  1. Kárbejelentés a biztosító felé (telefonon, online vagy személyesen)
  2. Kárszemle – a szakértő megvizsgálja a járművet
  3. Dokumentumok benyújtása – forgalmi engedély, vezetői engedély, rendőrségi jegyzőkönyv (ha szükséges), javítási számlák
  4. Kárrendezés – a biztosító a szerviznek vagy közvetlenül az ügyfélnek térít (önrész levonása után)

Önrész

Az önrész az az összeg vagy százalék, amit a biztosított visel egy káresemény után. A biztosító a kárt az önrész levonása után téríti.

  • Célja a kockázatmegosztás, a nagyon kis károk tömeges bejelentésének elkerülése és az alacsonyabb díj lehetővé tétele.
  • Minél magasabb önrészt vállalunk, annál alacsonyabb a casco díja – kár esetén viszont többet fizetünk.

Példa: ha a kár összege 1 000 000 Ft, az önrész 10%, minimum 50 000 Ft:

  • 10% = 100 000 Ft
  • A biztosító 900 000 Ft-ot térít
  • Mi 100 000 Ft-ot fizetünk saját zsebből

Önrész típusai

  1. Százalékos önrész – a kárösszeg meghatározott százaléka.

    • Példa: 10% – minden kár 10%-át mi álljuk.
    • Kis károknál kedvező, nagy kárnál költségesebb lehet.

  2. Fix (összegszerű) önrész – minden kár esetén levont fix forintösszeg.

    • Példa: 50 000 Ft
    • Ha a kár kisebb a fix összegnél, a biztosító nem térít.

  3. Vegyes (kombinált) önrész – pl. „10%, minimum 50 000 Ft”.

    • 400 000 Ft kár → 10% = 40 000 Ft < 50 000 Ft → önrész: 50 000 Ft
    • 800 000 Ft kár → 10% = 80 000 Ft → önrész: 80 000 Ft

Fontos tudnivalók kár esetén

  • Az önrészt mindig a biztosított fizeti (nem a szerviz).
  • Több káresemény esetén mindegyikre külön önrész vonatkozik.
  • Nem saját hibás károknál (pl. vadkár, jégkár) is lehet önrész.
  • Casco és KGFB együttes káreseménynél a két biztosító külön számol.